Birtokba vehette újonnan épült úgynevezett adapterházát, és felújított templomáért is hálát adhatott október 16-án a szolnoki evangélikus gyülekezet. Az ünnepi istentisztelet liturgiai és igei szolgálatát Fabiny Tamás, az Északi Egyházkerület püspöke, Győri Péter Benjámin esperes, helyi lelkész, valamint nagybátyja, Győri János Sámuel nyugalmazott lelkész végezte. Az alkalom meghívóján Ézsaiás próféta könyvéből volt olvasható egy vers (Ézs 42,6; újonnan revideált Károli-fordítás): „Általad leszek szövetségben a néppel, és világosság leszel a nemzetek számára.”
Az új épületet az egyházi alkalom előtt néhány nappal, október 11-én az állam képviselőjének – Soltész Miklós egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkárnak –, Kállai Mária térségi országgyűlési képviselőnek, illetve Szalay Ferencnek, Szolnok város polgármesterének a jelenlétében adták át.
A vasárnapi ünnepi istentiszteleten elhangzott prédikációjában Fabiny Tamás megemlékezett a kilencvenéves templom felújításáról, és felidézte a közösségi ház három évvel ezelőtti alapkőletételét is. Akkor Győri Péter Benjámin, a Dél-Pest Megyei Egyházmegye esperese egy adaptert hozott szemléltetésként. Ez az átalakító berendezés összeköt két eszközt, csatlakozási felületet nyújt, ezért is választották ezt a nevet a megépült közösségi háznak.
Az igehirdető hangsúlyozta: Jézus Krisztus az, aki összeköt vertikálisan Istennel, horizontálisan pedig az emberekkel. Ő is adapterként működik, és nem csak akkor, amikor testben eljött ebbe a világba. Akkor szelíd szóval érkezett, ahogyan a prófécia beszélt róla: „Nem kiált, nem lármáz, és nem hallatja szavát az utcán.” (Ézs 42,2) Hozzánk is csöndesen és váratlanul érkezik, ahogyan Ady Endre írta Az Úr érkezése című versében.
Jézus szolgaként jött hozzánk, aki „a megrepedt nádszálat nem töri össze, a füstölgő mécsest nem oltja ki” (Ézs 42,3). A régi időkben a törött nád értéktelen, eldobható kacatnak számított. Használhatatlannak, hiszen írni nem lehetett vele, ráadásul megsebezhette az embert. A füstölgő mécses sem töltötte be rendeltetését, csak bosszúságot okozott, mérgezte a levegőt. Időnként úgy érezzük, mi magunk is feleslegesek vagyunk. De Isten nem dobja el az értéktelent! A kicsorbult szerszámot kézbe veszi, egésszé teszi a töredékest, új élettel ajándékozza meg a pusztulás előtt állót – így minket is.
Az istentisztelet imádságaiban, zenei szolgálataiban a hála csendült fel az elkészült templomért és az adapterházért.
Az ünnepi esemény alkalmából elhangzott köszöntésében Győri Péter Benjámin esperes elmagyarázta, mit jelent a gyülekezet logója: a közösség feladatát fejezi ki, azt, hogy összekapcsolja az embereket Istennel, valamint az embereket egymással, és mindezt a városon belül. Kállai Mária országgyűlési képviselő a gyülekezet és a város vezetésének jó kapcsolatáról beszélt, és annak a munkának a fontosságáról, amely ebben az egyházközségben folyik. Végh Miklós református lelkész a szolnoki ökumenikus lelkészkör nevében köszöntötte az egybegyűlteket. Szemléltetésként egy rózsát hozott, és az élő közösségekre, a gyülekezetek közötti jó kapcsolatokra utalva az oltárra helyezte. Bakondiné Tóvizi Ágnes és Kiss Károly gondnokok hálájukat fejezték ki, és köszönetet mondtak mindazoknak, akik a munkálatokban részt vettek.
Az istentisztelet után Fabiny Tamás püspök felszentelte az új épületet. Miután a jelen lévő lelkészektől elhangzott a közös áldásmondás, illetve a Confirma, Győri Péter Benjámin nyitotta meg a ház ajtaját a gyülekezet előtt, egyúttal szeretetvendégségre invitálva a jelenlévőket. Az alkalom végeztével az istentiszteleten is szolgáló népes ifjúság örömzenélésbe kezdett a templomban.
Az adapterház felépítése és berendezése százötvenmillió forintba, a templom felújítása, korszerűsítése százhúszmillió forintba került. A teljes fejlesztésnek része volt egy ifjúsági ház vásárlása, felújítása és részbeni berendezése is, összesen további hatvanmillió forint értékben. A szükséges összeg részben állami szerepvállalás révén (Magyarország kormánya száznyolcvanmillió forinttal járult hozzá a költségekhez), részben közegyházi és külföldi támogatásból, valamint gyülekezeti forrásokból gyűlt össze.
