Magyarországi útjának zárásaként Kurt Koch, a Keresztény Egység Előmozdítása Pápai Tanácsának elnöke a Magyarországi Evangélikus Egyház vezetőivel találkozott. A budapesti Üllői úti székházban tett mai (június 10-i) látogatásán többek között szó esett a hazai evangélikusság helyzetéről, a lutheránus oktatás jelenéről és jövőjéről, illetve az úrvacsora évéről. A bíboros egyúttal megtekintette az Evangélikus Országos Levéltárban őrzött eredeti, saját kezűleg írt, német nyelvű Luther-végrendeletet is.
A Keresztény Egység Előmozdítása Pápai Tanácsának elnöke látogatott Magyarországra június 7. és 10. között. Hazautazása előtt a Magyarországi Evangélikus Egyház vezetőivel is találkozott, hogy – más témák mellett – párbeszédet folytassanak az eucharisztia közös megélésének lehetősége kapcsán.
Gyűjteményi értékek
Kurt Koch az Üllői úti székházban működő Evangélikus Országos Levéltárban megtekintette Luther Márton eredeti, német nyelvű végrendeletét, amelyet Czenthe Miklós levéltárvezető mutatott be számára. Felkereste a vendég a Podmaniczky–Degenfeld-könyvtárat is; itt Hubert Gabriellának, az Evangélikus Országos Gyűjtemény igazgatójának kalauzolásával megszemlélhette az 1590-es vizsolyi Biblia – az első teljes magyar bibliafordítás – itt őrzött példányát, illetve a 17. század végéig a legkisebbnek tartott magyar nyomtatványt, egy német nyelvű Kis kátét, valamint Pázmány Péter Isteni igazságra vezérlő kalauzát.
A különleges gyűjteményi kincsek megtekintése után Krámer György országos irodaigazgató mondott igei bevezetőt és imádságot, majd Fabiny Tamás elnök-püspök ismertette röviden egyházunk struktúráját, múltját, jelenét, kiemelve a közelgő népszámlálást és annak tétjét is. Szólt továbbá egyházunk diakóniai munkájáról, az üldözött keresztény közösségek támogatásáról, illetve egyházunk nemzetközi és ökumenikus kapcsolatairól is.
Katolikus–evangélikus dialógus
A rövid bemutatkozásra reagálva a magas rangú vendég úgy fogalmazott, hogy az evangélikusok és a katolikusok közt zajlik a legrégebbi, évszázadok óta tartó dialógus. Öröm, hogy a Lutheránus Világszövetség és a római katolikus egyház is évtizedek óta párbeszédet folytat. Kurt Koch kiemelte a világszövetség és a római katolikus egyház által szervezett lundi és malmői ökumenikus megemlékezést a reformáció kezdetének ötszázadik évfordulóján; ezek az ökumené és az egymással való kapcsolatkeresés fontos példái voltak Ferenc pápa részvételével.
A Keresztény Egység Előmozdítása Pápai Tanácsának elnöke azt is kifejtette: bár 2030-ban lesz az Ágostai hitvallás megszületésének ötszázadik évfordulója, reméli, hogy az egység és a híd építésére törekszünk addig is, annak ellenére, hogy a közös úrvacsoravételnek a lehetőségét még akkorra sem látja biztosnak. A katolikus és a protestáns testvérek közös úrvacsoravételével kapcsolatban hangsúlyozta: azt kell elsődlegesen megvizsgálnunk egyénként is, hogy mit hiszünk. Miben hiszünk? Miről teszünk tanúbizonyságot, amikor úrvacsorát veszünk? És mit értünk a papi hivatáson?
Dr. Hafenscher Károly, egyházunk zsinatának lelkészi elnöke az eucharisztikus kongresszus és az úrvacsora évének kapcsolatáról, kapcsolódási pontjairól számolt be, emellett kiemelte a zsinat legutóbbi döntését is, amely lehetőséget ad a konfirmáció előtt – de felnőtt felügyeletével – vehető úrvacsorára.
Az evangélikus–katolikus együttműködésről, a közös hagyományok kérdéséről, a lutheránus oktatás jelenéről és jövőjéről Csepregi Zoltán egyháztörténész, az Evangélikus Hittudományi Egyetem rektora beszélt, majd szorosan ehhez kapcsolódva egyház és társadalom viszonyáról, az egyház és az oktatás szerepéről Prőhle Gergely tartott rövid beszámolót.
Találkozások az ökumené jegyében
A találkozó végén Kurt Koch és Hortobágyi T. Cirill pannonhalmi főapát az evangélikus egyház elnökségétől átvehette az Ordass-emlékplakettet. Fabiny Tamás elnök-püspök pedig egyebek mellett megkapta Kurt Koch bíboros Luther Mártonról katolikusoknak című könyvét.
Kurt Koch meghívását egyházunk országos elnöksége – dr. Fabiny Tamás elnök-püspök és Prőhle Gergely országos felügyelő – kezdeményezte két évvel ezelőtt, kettős céllal. Egyrészt a nemzetközi eucharisztikus kongresszus évében, amikor egyházunk is az úrvacsora jegyében alakítja programjait, a lehető legmagasabb szinten szerettek volna párbeszédet folytatni az eucharisztia közös megélésének lehetősége kapcsán. Másrészt fontosnak tartották, hogy az az egyházi vezető, aki talán a legátfogóbban látja a világ keresztény közösségének helyzetét, nyilvánosan, világi közegben is megszólaljon azzal kapcsolatban, hogy mit gondol kontinensünk jövőjéről. (Prőhle Gergely írása a bíborosi látogatás – egyebek mellett személyes vonatkozásai – kapcsán itt olvasható.)
Magyarországi látogatásának első napján a bíboros a Habsburg Ottó Alapítvány Európa eszmei alapjai című konferenciasorozatának kezdő részén, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel közösen június 7-én rendezett Kereszténység és politikai mozgástér a 21. században című konferencián vett részt. (Az eseményről itt olvasható összefoglaló.)
Programjának második nyilvános eseménye az Isten és a világ – Vendégségben az Ige asztalánál címmel június 8-án Pannonhalmán tartott ökumenikus konferencia volt, amelyen a bíboros mellett a Magyarországi Evangélikus Egyház több képviselője is megszólalt. (A konferencia összefoglalója itt olvasható.)
