Teológusok és politológusok csoportja kidolgozott egy fontos témákat érintő teológiai nyilatkozatot, amelyet április 4-én, egy Oxfordban tartott konferencián hoztak nyilvánosságra. A szolidaritásnyilatkozat támogatja azokat az ortodox teológusokat, akik kritika tárgyává tették az úgynevezett „orosz világ“ (ruszzkij mir) tanítását, amely az ukrajnai orosz agresszió ideológiai alapjául szolgál.
A teológiai nyilatkozat olyan korunkban fontos, az ukrajnai háborún túlmutató kérdéseket is érint, mint a keresztény hit és a nacionalizmus kapcsolata, a keresztény Európa fogalma és az új totalitarizmusok felemelkedése. A dokumentum megfogalmazói felhívást intéznek egy „keresztény világ utáni teológia” kidolgozására.
A szolidaritásnyilatkozatot mintegy százan írták alá a világ minden tájáról, köztük olyan neves teológusok, mint Jürgen Moltmann, Miroslav Volf, Tomáš Halík, José Casanova és az ukrán ortodox Cyril Hovorun. Dr. Fabiny Tamás egyetemi tanár, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke is csatlakozott az aláírók első köréhez. Elmondása szerint ezt jó lelkiismerettel tette, mert fontosnak tartja, hogy dialógus induljon el ezekről a kérdésekről egyházunkban és a többi aláíró egyházaiban.
A dokumentumot Kóczián Viktória református teológus, lelkipásztor fordításában közöljük, aki maga is a nyilatkozat egyik aláírója.
Szolidaritásnyilatkozat
Miután az Orosz Föderáció 2022 februárjában megtámadta Ukrajnát, egyes ortodox vélemények egyértelműen visszautasították az „orosz világ” (russzkij mir) tanítás felhasználását, amely azt állítja, hogy létezik egy szervesen egységes és nemzeteken átívelő ortodox keresztyén orosz civilizáció, amely magában foglalja Oroszország, Ukrajna, Fehéroroszország és olykor más nemzetek területeit és népeit, hogy igazolja a jelenlegi háborút. E nyilatkozat célja, hogy a) elősegítse a nem ortodox keresztyén tudósok körében a „russzkij mir” tanítás elutasításának támogatását; b) elutasítsa a keresztyén identitás és a politikai hatalom közötti szentségtelen szövetségeket, amelyek úgyszintén a keresztyén nacionalizmus kontextusában alakultak ki; és c) felszólítson egy ökumenikus, a „keresztyén világ utáni teológia” kidolgozására. Várjuk a keresztyén tudósok és lelkészek támogatását, és nyitottak vagyunk azok felé is, akik nem azonosulnak e nyilatkozat keresztyén szellemiségével, de támogatják célkitűzéseit.
„Nincs olyan szent, mint az Úr,
rajtad kívül senki sincsen,
nincs olyan kőszikla, mint a mi Istenünk.
Ne beszéljetek oly sokat büszkén, gőgösen,
ne hagyja el szátokat kérkedés!
Hiszen mindentudó Isten az Úr,
és ő teszi mérlegre a tetteket.”
(Anna hálaéneke, 1Sámuel 2)
Elismerjük, hogy a keresztyén hagyomány a történelem során a szentséget egyedül Istennek tulajdonítja. Sem nemzetnek, sem államnak, sem politikai közösségnek nincs joga ahhoz, hogy önmagának lényegi szent jelleget tulajdonítson.
A keresztyén identitást egyedüliként, kizárólagosan, illetve felsőbbrendű módon nem birtokolhatja egy nemzet, egy faj vagy egy civilizáció. A keresztyén tanúságtétel integritása sérül ott, ahol arra használják, hogy elválasszanak vele népet néptől, fajt fajtól, nemzetet nemzettől, civilizációt civilizációtól.
Ezért tiltakozunk a „keresztyén nacionalizmus”, a „keresztyén Európa” és az „orosz világ” ellen.
Oroszország és a szélesebb Európa a történelem során vallási, etnikai és nyelvi közösségek sokaságának adott otthont. A keresztyén tanúságtétel integritását sérti a politikai erőszak, a testi bántalmazás, a szenvedés és méltánytalanság okozása és azon közösségek jogainak és integritásának megcsorbítása, amelyekkel együtt élünk – történjék mindez akár a keresztyén nacionalizmus, akár az úgynevezett „orosz világ” (Szent Rusz) nevében.
Nem feledkezhetünk meg arról, hogy a keresztyénség gyakorta megkésve ismerte fel a politikai erőszakban való részvételének veszélyeit.
A keresztyén identitással való visszaéléseket keresztyének és nem keresztyének ellen egyaránt elkövették: a felekezetközi erőszak kitörései esetében, a zsidó és más kisebbségek rettenetes üldözésekor és a világ azon népei ellen, akiket a keresztyén gyarmatosítók erőszakkal törekedtek megtéríteni. A keresztyén tanúságtétel integritását sérti az erőszak alkalmazása a vallási kérdésekben és a vallás felhasználása az erőszak alkalmazása során.
Felhívással fordulunk más keresztyén tudósokhoz Európában és azon túl, hogy szólaljanak fel a keresztyén identitás és a politikai hatalom közötti szentségtelen szövetségek ellen.
A keresztyén tudósoknak készen kell állniuk és hajlandónak kell lenniük arra, hogy felszólaljanak a keresztyénség és a politikai hatalom szentségtelen szövetségei ellen, különösen a nacionalizmus, a populizmus és a totalitarizmus új megjelenési formái összefüggésében. A keresztyén tanúságtétel integritása sérül, ha a keresztyén identitás kisajátítása a keresztyén hagyományokon belül nem válik vitatottá.
Támogatjuk a nemzetközi ortodox közösség egyes részeiből kiinduló Nyilatkozat[ot] az „orosz világ” (russzkij mir) tanításáról.
Az „orosz világ” tanítással való visszaélést nemzetközi ortodox vélemények egyértelműen elutasították, tagadva ortodox voltát. Ortodox teológusok nem késlekedtek elítélni az Ukrajna elleni testvérháborút mint „Kain bűnének megismétlését”. A keresztyén tanúságtétel integritását erősíti a keresztyén szolidaritás mindazokkal, akik az igazságot szólják a hatalom felé.
Felhívást intézünk egy ökumenikus, „a keresztyén világ utáni teológia” kidolgozására.
A 21. századi keresztyénségnek a Szentírásra, az értelemre és a világ keresztyén egyházainak gazdag hagyományaira támaszkodva erősítenie kell a teológiáról és a politikai gondolkodásról való reflektálását, s e területen különösképpen törekednie kell egy ökumenikus, „a keresztyén világ utáni teológia” kidolgozására. Az ortodox, katolikus és protestáns tudósoknak támogatniuk kell egymást abban, hogy fellépjenek a politikai közösségek szakralizációja ellen, és eszközöket kínáljanak egy olyan teológia megfogalmazásához, amely elkötelezett a közjó, az igazmondás és az igazságosság mellett.
Az eredeti angol szöveg és az aláírók neve itt olvasható.
