A HVG 2023-ban közzétett országos középiskolai rangsorában a hatodik helyen végzett a Deák Téri Evangélikus Gimnázium. A szövegértés-kompetencia és a magyarérettségi eredményeit tekintve első, illetve második helyre került az intézmény, a matematikakompetencia alapján pedig a harmadik legjobb pozíciót foglalja el. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet [OECD] által háromévente elvégzett nemzetközi tanulóiteljesítmény-mérések, a PISA-tesztek adatai szerint pedig a magyar diákok teljesítménye soha nem volt még ilyen rossz matematikából, olvasás-szövegértésből pedig csak 2015-ben voltunk ilyen mélyen. E két lista kapcsán beszélgettünk oktatásról, nevelésről a Deák téri intézmény pedagógusaival, Tóth Kata magyar–könyvtár szakos és Czinege János matematika–német szakos tanárral.
„Habár évek óta szerepelünk ebben a rangsorban, és persze ez jelzi számunkra, hogy a tehetséges diákjainkkal szép eredményeket tudunk elérni, összességében mégsem szeretem ezt a listát, mert egyrészt a legjobb százban szereplő intézményekben kialakulhat egy megfelelési kényszer, emiatt komoly terhet jelenthet a lista, másrészt az iskolaválasztás szempontjából a szülőket nem feltétlenül jó irányba tereli. Sokan ugyanis azt gondolják, hogy az a legjobb, ha a hozzájuk legközelebb eső, legkönnyebben megközelíthető, a százas listán jó helyezést elért intézményt választják ki, holott a gyermeknek olyan iskolára van szüksége, amely a személyiségének leginkább megfelelő” – mondja Tóth Kata.
Czinege János szerint sem fontos, hogy a listán hol végez az intézményük, ennél sokkal lényegesebb, hogy a diákok szeretnek a Deák Téri Evangélikus Gimnáziumba járni. Felhívta a figyelmet arra is, hogy nagyon sok kiváló pedagógus van az országban, akiknek a munkája azért nem jelenik meg a listán elért jó helyezésben, mert olyan intézményben tanítanak, ahol sok a hátrányos helyzetű gyermek, akiknek esélyük sincs ilyen jó eredmény elérésére, a lista pedig – a szülők már említett intézményválasztási szokásai miatt – tovább nyithatja ezt az ollót az iskolák között.
Azé a jövő, aki érti, amit olvas
Miért fontos a szövegértés? – tettük fel a kérdést. Tóth Kata úgy felelt, azért kiemelten fontos érteni, amit olvasunk, mert az iskolában elsajátított szövegértési képesség szükséges ahhoz, hogy az ember önállóan, a saját döntései alapján irányítsa az életét. Hangsúlyozta, hogy bár a szövegértést logikus módon elsősorban a magyar nyelv és irodalomhoz kapcsolódóan mérik, a gyerekek ez irányú fejlesztése közel sem csak a magyartanár, hanem minden szaktanár feladata.
„Vannak iskolák, ahol elvárják, hogy a magyar szakos kollégák külön feladatokkal kifejezetten a kompetenciatesztre készítsék fel a gyerekeket, ezt azonban mi nem tartjuk célravezetőnek – fejti ki a tanárnő. – Minden évfolyamnak megvan a követelményszintje, ennek megfelelően a szövegértést gyakoroljuk magyarórán. Tapasztalataink szerint eredményre vezet, ha mindez a napi munka része, nem pedig külön, a tesztekre fókuszáló feladat.”
Czinege János hozzáfűzte – Steigervald Krisztián generációkutató egy gondolatát felidézve –, hogy azé lesz a jövő, aki tud olvasni, akinek van könyvtára. Aki azonban nem tud olvasni, aki nem érti, amit olvas, annak könyvtára sem lesz.
A folyamatosan romló szövegértési teljesítmény hátterében minden bizonnyal ott van nehezítő tényezőként, hogy az egyre gyorsuló világban hatalmas mennyiségű tartalom kerül a szemünk elé, miközben az okostelefon képernyőjét pörgetve aligha van esély az információkat mélységükben befogadni. Arról szólva, hogy ez a körülmény hogyan hat az oktatásra, Czinege János elmondta: ez a fajta felületesség úgy érhető tetten az óráin, hogy még a kifejezetten értelmes, okos, kitűnő tanulók is sokszor félreértelmezik a matematikafeladatokat, mert annyira felületesen olvassák el a szöveget – de ugyanez elmondható a németóráin szerzett tapasztalatai alapján is.
Ezzel összefüggésben megkérdeztük, szakmai szemmel nézve mennyire szükséges, hogy a pedagógus a változó körülményekhez igazodva tanítson. Meddig lehet elmenni ezen a téren? „Sok mindent máshogyan tanítunk, hiszen megkerülhetetlen a módszertani változtatás annak érdekében, hogy fenn tudjuk tartani a gyerekek figyelmét” – válaszolt Tóth Katalin.
A jó matekos lusta
A figyelem fenntartása természetesen minden tantárgy, így a matematika esetében is fontos. Hogy milyen a jó matematikaoktatás? „Erre egyrészt mondhatnám azt az igaz, de egyben klisészerű választ, hogy a jó matematikaoktatás általában véve segíti a gondolkodást. Én azonban inkább azzal az izgalmasabb, talán kicsit provokatív megállapítással élnék, hogy a jó matekos lusta, mert mindig igyekszik tömöríteni, ezáltal a komplikáltabb kérdésekre is a legegyszerűbb megoldásokat keresni – hangzott Czinege János válasza. –
Az élet is olyan, mint egy jó matekfeladat: bonyolultnak tűnik, de ha az ember megtalálja, hogyan lehet leegyszerűsíteni, ha ehhez van egy szép ötlete, akkor az sikerre vezet. Szerintem ami egyszerű, az szép, de talán még pontosabb, ha úgy fogalmazok: az a szép, ami egyszerű. Egy idősebb kollégám, szakmai mentorom révén magamévá tettem azt a felfogást is, amely szerint a gyerekkel el kell hitetnem, hogy amit tőlem hall, azt úgy mástól nem tudja meg. Böngészhet akármennyit az internetes keresőkben, ezt így, ahogy én szeretném átadni neki, nem fogja megtalálni. A tartós tudás megszerzését nagyon nagyban segíti a diák és tanár között így kialakuló személyes viszony.”
Ehhez kapcsolódva Tóth Kata megjegyezte, hogy a matematika és általában a reál tantárgyak jelentősége jelentősen erősödött az oktatásban az elmúlt évtizedekben, mert az ezekben való magas szintű jártasság jobb lehetőséget teremt a versenyképes felsőoktatásban való továbbtanuláshoz, amely pedig jó alapot ad a későbbi, anyagi szempontból is biztonságos élethez.
Arra is kíváncsiak voltunk, milyen változtatásokra van szükség ahhoz, hogy az OECD-kompetenciaméréseken a jövőben Magyarország jobb eredményeket tudjon elérni. Tóth Kata szerint ennek érdekében elsősorban állami szinten kell megfelelő segítséget nyújtani a magyar oktatásnak, ezzel összefüggésben vonzóvá tenni a pedagóguspályát, természetesen az ehhez szükséges anyagi megbecsülés mellett. És a korszerű tudást a mai generáció sajátosságainak megfelelően átadni és számonkérni – a változó világhoz és a változó generációkhoz igazítani a Nemzeti alaptantervet.
A legtöbb szakmához hasonlóan a tanításban is fontos szerepe van a visszacsatolásnak mint a munkavégzéshez szükséges motiváció egyik fenntartó erejének. Erről is megkérdeztük a Deák Téri Evangélikus Gimnázium két tanárát.
Czinege János azt mondta, a sikerélményt biztosan nem egy listán elfoglalt jó helyezés jelenti számára, hanem az olyan személyes élmények, mint amikor évekkel az érettségi után egy diákja elmondja, hogy mi az, amit tőle tanult meg, és használ is a mai napig. „De ilyen motiváló erő számomra a szalagavató is, amikor látom a szinte felnőtt gyerekeket, akiket taníthattam, akik továbbtanulnak majd. Ezek olyan erős és megható pillanatok, amelyek a tanári pályán tartanak engem. Értük érdemes csinálni!”
Megőrizni a keresztény szellemiséget
„A tanítványaink miatt vagyok, vagyunk a pályán nagyon sokan évtizedek óta – vette át a szót Tóth Kata. – A munkánkban lényeges a jó tanulmányi eredmény, az, hogy a diákjaink szép érettségivel zárják a gimnáziumi éveket, sikeresen továbbtanuljanak. De ha a magyartanításra gondolok, a legfontosabbnak azt tartom, hogy a tanítványaim a középiskolás évek után öt-tíz-tizenöt évvel is levegyenek egy könyvet a polcról, azt szívesen olvassák, majd át tudják adni az olvasás örömét a következő generációknak. Jó látni, hogy a határokat igen-igen feszegető tanítványaink is értelmes, okos, az életben jól boldoguló, sikeres felnőttek lesznek. Örömmel tölt el, hogy egykori diákjaink visszajárnak az iskolába, hogy ott lehetünk az esküvőjükön, sokszor még a gyermekeik keresztelőjén is. Összefuthatunk velük a városban, jókat beszélgethetünk, tudhatunk egymásról. És fontos azt is elmondani, hogy nem predesztinál sem a kitűnő, sem a gyenge érettségi. Hogy milyen ember lesz valakiből, azt a családon kívül nagyon erősen befolyásolja, hogy lélekben mit kap tőlünk az iskolában. A mi tevékenységünk lényege, hogy egészséges személyiségeket engedjünk ki a kapun, amelyen bármikor vissza is tudnak jönni hozzánk. A fontos az, hogy hosszú évtizedeken át tudjanak szellemileg, lelkileg táplálkozni abból, amit itt kaptak. Hogy megőrizzék az iskolában megélt keresztény szellemiséget. Ez sokkal fontosabb, mint hogy melyik listán milyen helyezést érünk el.”
A HVG 2023 novemberében tette közzé a középiskolák top 100-as listáját, amelyen – legjobb egy-házi intézményként – a hatodik helyre került a Deák Téri Evangélikus Gimnázium, hét helyet javítva az azt megelőző évhez képest. A lap által elkészített rangsor első tíz helyén a következő intézmények végeztek:
1. Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium
2. Budapest V. Kerületi Eötvös József Gimnázium
3. ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorlógimnázium (Budapest)
4. Békásmegyeri Veres Péter Gimnázium (Budapest
5. ELTE Trefort Ágoston Gyakorlógimnázium (Budapest)
6. Deák Téri Evangélikus Gimnázium (Budapest)
7. ELTE Apáczai Csere János Gyakorlógimnázium és Kollégium (Budapest)
8. Toldy Ferenc Gimnázium (Budapest)
9. Városmajori Gimnázium (Budapest)
10. Lovassy László Gimnázium (Veszprém)
* * *
A cikk eredetileg az Evangélikus Élet magazin 2024. február 11–18-i 89. évfolyam 5–6. számában jelent meg.
Az Evangélikus Élet magazin kapható a Luther Kiadó könyvesboltjában (Budapest VIII., Üllői út 24.), a Huszár Gál könyvkereskedésben (Budapest V., Deák tér 4.), az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail-címen, nyomtatott vagy digitális formában megvásárolható, illetve előfizethető a kiadó honlapján.
