Az evangélikus férfikörök nemcsak a lelki töltekezés alkalmát nyújtják a tagjaiknak, hanem fizikai munkájuk révén is gazdagítják a gyülekezeteket, és aktív formálóivá tudnak válni a generációk közötti párbeszédnek is. Mandabokor, Pesterzsébet, Sámsonháza és Szombathely férfiköreivel megismerkedve az is kétségtelenné válik, hogy milyen meghatározó, ha a férfiak a Biblia körül ülve felvállalják önmagukat, és megosztják egymással életük kérdéseit.
„Mily gyönyörűség, íme, lásd, / Amikor az atyafiak együtt muzsikálnak! / Ott van az áldás, hiszed-é? / Csak oda küld a mi Urunk pengő citerákat” – énekeljük sokszor az idén ötvenöt éves Kaláka együttessel a 133. zsoltár Sumonyi Zoltán készítette átiratát Gryllus Dániel dallamával. Az evangélikus férfikörök pedig jó példaként mutatják, hogy valóban áldás lehet azon, ha a férfiak nemcsak szórakozásból, munka- vagy politikai kérdések ürügyén ülnek egy asztalhoz, hanem azért is, hogy a teendők, a mindennapok gondjainak megvitatása mellett élet-, sőt bibliaközpontú közösséget is alkossanak.
Mit jelent a 21. században férjnek, nagypapának, édesapának vagy egyedülálló férfinak lenni? Lehet-e sírni és örülni, az esendőséget, a kríziseket felvállalni vagy éppen a hit kérdéseiről őszintén beszélni? Vagy mindez tabu egy férfi számára? Elsődleges feladata, hogy azt mutassa: ő mindig stabil és erős? E kérdéseknek jártunk utána férfikörök vezetőivel beszélgetve.
Hitvallásos és időszerű
„A férfimisszió egyik küldetése, hogy a férfiak tudjanak saját közösségben lenni, valamint a hit kérdéseiben megnyilvánulni. Vagyis a férfimisszió tanítás és misszió egyben. Felkészítés arra, hogy válaszaink egyszerre legyenek teológiailag megalapozottak, hitvallásosak, ugyanakkor időszerűek” – mondja Koháry Ferenc, aki 2003 óta egyházunk férfimissziói szolgálatának referense.
Hasonló véleményen van Drüszler Ferenc, a Pesterzsébeti Evangélikus Egyházközség férfikörének világi vezetője, a gyülekezet korábbi felügyelője is. „Luther Márton a Kis kátéjában több helyütt így fogalmaz: »A családfő ilyen egyszerűen tanítsa reá háza népét!« Vagyis a családfőnek felelőssége, hogy ő maga hitvalló legyen a családjában, a hétköznapjaiban is. Erre szólít fel Pál apostol is, amikor int: »Vigyázzatok, álljatok meg a hitben, legyetek férfiak, legyetek erősek.« [1Kor 16,13] Ezt a szemléletet képviseljük a férfikörünkön. Korábbi lelkészünknek, Győri János Sámuelnek az ötlete volt, hogy a közel tizenöt éve indított csoportunkat Józsuéről nevezzük el. Józsué ugyanis megvallotta: történjen bármi, ha mindenki más irányba megy is, számára akkor is Isten igazsága lesz az első. Ez számunkra is iránymutatás. Nem mindegy, hogy a világ terel minket, vagy mi evangelizáljuk a világot. Ezért magunk is Józsuéval együtt valljuk: »…én és az én házam népe az Urat szolgáljuk!«” [Józs 24,15c]
Az idősebb férfitestvérek összefogására, aktivitásra ösztönzésére és a férfiak gyülekezeten belüli jelenléte megerősítésének szándékával alapították 2006-ban az országban elsőként a szombathelyi férfikört. „Kezdetben tíz fővel indultunk, mára ötvennégyen jövünk össze havonta, és végezzük a szerteágazó szolgálatot” – mondja az ötletadó és azóta is a férfikört működtető Tóth Sándor. „Ha Isten velünk, ki lehet ellenünk?” [Róm 8,31b] – idézi a nyolcvanhét évesen még mindig aktív alapító, majd kifejti: Isten áldásának éli meg, hogy a férfikör által nemcsak ő, hanem a tagság többi tagja is megtapasztalhatja a szolgáló élet ajándékát.
Változó gyakorisággal, de hasonló felépítéssel működnek a férfikörök a gyülekezeteinkben. A résztvevők általában havi vagy kétheti rendszerességgel jönnek össze. Koháry Ferenc elmondja, hogy az országosan mintegy húsz helyi csoport hálózatosságára is törekednek, ezért évente szerveznek országos férfiköri találkozót. Ezeken olyan témák kerülnek a fókuszba, mint a keresztény férfi mintája a családban, a közéletben és a munkahelyen, de szó esik a hatvan év feletti korosztály kihívásairól is.
„A fórumon mindenki elmondhatja, hogy mit végeztek az előző időszakban, és a pétanque-verseny [földön gurított golyókkal játszott, francia eredetű játék – a szerk.] sem maradhat el” – számol be a férfimissziói referens. Az országos eseményen kívül több regionális alkalomra is sor kerül. Kedveltek a lelkitúra-napok, amikor egy előadás után kisebb csoportokban gyalogolva beszélgetnek a jelenlévők az elhangzottakról.
A helyi alkalmak általában beszélgetéssel indulnak, majd egy bibliai szakasz vagy témakör bemutatásával, feldolgozásával folytatódnak. Ezt közös gondolkodás követi, majd az aktuális tennivalók megbeszélése következik, végül a találkozó legtöbbször agapéval zárul.
Bizalmi közösség
Mindemellett adódhat a kérdés: miben különbözik egy férfiköri összejövetel a többi gyülekezeti alkalomtól vagy éppen egy jó baráti beszélgetéstől? Legfőképpen abban, hogy más minőségben tudnak az egyéni és közösségi életkérdések megfogalmazódni, felszínre kerülni, sőt eltér megvitatásuknak a stílusa is. Ennek alapja pedig egyrészt a Szentírás körüli gondolkodás, másrészt a másikra figyelő bizalmi légkör.
„Van igény arra, hogy a férfiak számára is legyen egy olyan kör, ahol közvetlen stílusban, minden elvárástól mentesen lehet kimondani a gondolatokat, megfogalmazni a kérdéseket. A legtöbben csak a családban vagy szűk körben tudják megvitatni aktuális kérdéseiket. Itt azt tudják megélni, hogy nyugodtan elmondhatják mindazt, ami foglalkoztatja őket. Ez egy testvéri, egymást megtartó és erősítő közösség, ahol nem kell félni a gondolataink megosztásától” – mondja Sztyéhlik Csaba, a Sámsonházai Evangélikus Egyházközség lelkésze.
Zsarnai Krisztián, a Hajdú-Szabolcsi Egyházmegye esperese lelkészként maga vezeti a mandabokori férfikört. Mint megtudjuk tőle, az ő körük jellemzője szintén a bizalmi közösség. „Nagyon őszintén fel tudnak tárulni a bennünk lévő kérdéseink. Nemcsak az örömökről, hanem az apaként, férjként, férfiként elkövetett mulasztásainkról, kudarcainkról is beszélgetünk. Ezáltal a saját sebeink gyógyulása is elkezdődik vagy épp tovább folytatódik. A másik ember története hat a saját életünkre is. Utóbbi azért is fontos, mert a gyermekvállalás, a házasság előtt álló nemzedék tagjai is járnak a férfikörre. Számukra is segítség lehet az, ha őszintén beszélünk. Idősebbként pedig rájövünk, hogy igaz a mondás: »A házszám más, a probléma ugyanaz.« Vagyis az egyénileg megélt nagy nehézségek nem is biztos, hogy annyira egyediek. Ez a felismerés sok esetben nagy tehertől szabadíthat meg minket, és tudhatjuk azt is, hogy élhetünk a másik által megosztott jó megoldási mintával.”
„Sajnos egyre többen nőnek fel csonka családban, nem volt apaképük, vagy éppen rossz példát mutató apaképet láttak. Nagyon fontos, hogy ezeknek a fiataloknak legyen olyan férfi példaképük, aki mind az élet nagy kérdéseiben, mind a hitbeliekben jó tanácsokat tud adni. Ebben a férfikör meghatározó lehet” – hangsúlyozza Koháry Ferenc. A férfimissziói referens a generációs kérdésre utalva azt is elmondja, hogy az Apák és fiak című országos férfimissziói napjuk pont ezt a kérdést helyezte fókuszba.
Hálózatosság és gyülekezetépítés
A generációk közötti párbeszéd kérdésére is példát mutathat talán a legfiatalabb átlagéletkorú mandabokori férfikör. „Gyülekezetünkbe egyre több család érkezett. Ezért kitaláltuk, hogy ne csak házas- és családoskörünk legyen – ahol hasonló örömökkel és problémákkal küzdő párok vannak jelen –, hanem olyan alkalmak is, ahol a férfiak és a nők külön is tudnak találkozni” – mondja az öt éve indított férfikörről Zsarnai Krisztián.
Ezért hárompólusú felépítésben kezdtek el gondolkodni. A házas- és családoskörök vasárnapokon vannak. Ilyenkor az istentiszteletet közös ebéd követi, majd a gyülekezet ifjúságának bevonásával a gyermekeknek különfoglalkozás kezdődik. A házaspároknak ez idő alatt házaspári kurzusokat tartanak.
„Tavaly A házasság művészete című könyv alapján tartottuk a foglalkozásokat, most pedig a konfliktusok megoldása a témánk. A férfi- és a női körön is beszélgetések vannak, a férfi és nő a Biblia tükrében tematika alapján” – árulja el a Hajdú-Szabolcsi Egyházmegye esperese. Zsarnai Krisztián a férfikörrel kapcsolatban megjegyzi, hogy a húsz és ötvenöt év közötti korosztály látogatja az alkalmaikat, így gyakori témájuk a családi nevelés.
Egy másik építő modellt említ Blatniczky János lelkész a pesterzsébeti gyülekezet vonatkozásában: „Egyre inkább tendencia, hogy a gyülekezeteknek van az istentiszteleti »plenáris közössége«, és azon kívül kis csoportokban találkoznak a hívek. Így lehetnek olyanok, akik bár járnak az istentiszteletre, mégsem ismerik egymást. Ezért elindítottuk a Gyülekezetünk kincsei című sorozatot. Ilyenkor az egyes csoportjaink mutatkoznak be egymásnak. Ezáltal a férfikörünket is szélesebb körben megismerheti a közösségünk.”
Drüszler Ferenc, a pesterzsébeti férfikör világi vezetője szerint ez azért is fontos, mert „Európában és hazánkban is látszik az a tendencia, hogy az egyház aktív tagjai egyre inkább nőtestvérekből állnak. A férfiak egy része ma úgy gondolja, hogy a hit nem elég férfias dolog. Ezzel szeretnénk szembeszállni és megmutatni, hogy a férfiaknak is ugyanúgy otthonuk lehet a templom, helyük és feladatuk van ott.”
Szolgáló férfiak
Ne gondoljuk, hogy a férfikörök tagjai „csak” lelki és szellemi töltekezésre, a világ kérdéseinek megvitatására gyűlnek össze: jellemző rájuk a rendszeres és tevékeny szolgálat is. Ez megnyilvánul egyrészt a gyülekezeti munkában való részvételben, a templom körüli fizikai munkában, de nagyobb vállalásokban is.
Sámsonházán nem ritka, hogy egy-egy pályázathoz kapcsolódó felújításban a férfikör tagjai jelentik az önkéntes munkaerőt, de ez jellemző a pesterzsébeti közösségre is. Mandabokor gyülekezete pedig egy családbarát sziget kialakítását határozta el; ennek a játszótérnek a fizikai kivitelezését a férfikör tagjai vállalták magukra.
A szombathelyi közösség szerteágazó munkáját felsorolni is nehéz, a teljesség igénye nélkül csak az idősek látogatását és segítését, síremlékek gondozását, a gyülekezetben és kiterjedt evangélikus intézményrendszerben végzett rendszeres fizikai segítségnyújtást, a környező kisebb gyülekezetek látogatását, valamint a helyi és országos evangélikus rendezvényeken a főzés, ételosztás, sátorépítés szolgálatait emeljük ki. Tóth Sándor arról is szól, hogy férfikörük célja mások megszólítása, invitálása ugyanúgy, mint a segítő munka általi közösségi élmény megélése.
„Férfikörünk lehetőség arra, hogy Istennel és embertársainkkal közösségben legyünk, és önmagunknak is olyan elfoglaltságunk legyen, ami mások számára is hasznos.”
Tanítóként, tanulóként
A férfiköröket vezető lelkészek arról is beszámolnak, hogy számukra miben különbözik ez az alkalom a többi gyülekezeti szolgálattól. Blatniczky János kiemeli, hogy bár ő a férfikör vezetője, az összejövetel második felében úgy érzi, hogy nem szolgálóként, hanem a csoport egyik tagjaként van jelen: „Nem jó, ha mindig a Luther-kabát mögé rejtőzve élünk. Nekünk is megvannak a kérdéseink, amiket jó megvitatni. Ezért is öröm, hogy része vagyok a csoportnak.”
Hasonlót említ Sztyéhlik Csaba is, hozzátéve, hogy lelkészként, többgyermekes családapaként a férfikör azt a többletet is jelenti a számára, hogy nemcsak tanítóként, hanem tanulóként is jelen lehet az alkalmakon. „A férfikör tagjainak személyes és őszinte gondolatai által számos jól működő családi modellt ismerek meg. Ezáltal számomra is feltárul, hogy mennyi hasonló öröm és probléma, megoldásra váró kérdés vesz körül minket. Mások megoldási mintáit, kérdéseit megismerve én is tanulok a többiektől.”
„A férfikör egyik üzenete, hogy nemcsak családfenntartóként, családfőként, hanem példamutató édesapaként és férjként kell, hogy jelen legyen egy férfi a családban, a házasságában. Ez lelkészként és nem lelkészként egyaránt meghatározó” – összegez Zsarnai Krisztián.
* * *
A cikk eredetileg az Evangélikus Élet magazin 2024. március 24–31-i 89. évfolyam 11–12. számában jelent meg.
Az Evangélikus Élet magazin kapható a Luther Kiadó könyvesboltjában (Budapest VIII., Üllői út 24.), a Huszár Gál könyvkereskedésben (Budapest V., Deák tér 4.), az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail-címen, nyomtatott vagy digitális formában megvásárolható, illetve előfizethető a kiadó honlapján.
