A Balaton déli partjának fővárosában, Siófokon álló, Makovecz Imre tervezte és ma már műemlék evangélikus templom a négy égtáj felé nyitott, jelképezve, hogy a gyülekezet a szélrózsa minden irányából érkezőket várja. Lampért Gábor lelkész a helyieket és a nyaralókat egyaránt hívogató szolgálatról és a napjaink rohanó emberét megszólító missziói lehetőségekről is beszélt lapunknak.
„A nyolcvanas évek tanácselnöke zsinagóga építésére ingyen ajándékozott egy telket a hitközségnek Siófokon. A külföldi tanulmányait folytató evangélikus lelkész helyettese, a már nyugalmazott Józsa Márton ezen felbátorodva szintén kért telket. Kapott. Erre a telekre kellett templomot, később gyülekezeti termet és paplakot terveznem” – olvasható Makovecz Imre visszaemlékezése az 1986–1988 között tervezett, 1990. június 30-án felszentelt siófoki evangélikus templomról.
„Siófok kis lélekszámú evangélikus gyülekezete vált templomépítő közösséggé egy olyan időszakban, amikor a templomépítés, sőt a gyülekezeti élet sem volt támogatott – mondja a gyülekezet mostani lelkésze, Lampért Gábor. – A Siófoki Evangélikus Egyházközség a rendszerváltást megelőzően kezdett bele Józsa Márton lelkész vezetésével abba a belső és külső építkezésbe, mely végül nemcsak hajlékot, hanem azóta is erősödő közösséget épített a Balaton partján.”
Belső növekedés
Lampért Gábor a jelenről úgy fogalmaz, hogy lélekszámban nem nagy a gyülekezet, de tagjai összetartó közösséget alkotnak, és igyekeznek a város és a környező települések felé is nyitni. „A gyülekezet abból a szempontból nincs rossz helyzetben, hogy maga Siófok és a környező települések vonzása a gyülekezetet is építi. Sokakat elérünk. Olyan családokkal is kapcsolatunk van, amelyek nem evangélikusok, vagy egyik felekezethez sem tartoznak, de a szimpátia, az emberi kapcsolatok vagy a gyermekek valamilyen formájú, akár hitoktatás általi gyülekezethez kötődése miatt idővel hozzánk kapcsolódnak.”
A fiatalok körében végzett szolgálatról megtudjuk: „Gyülekezetünk fiatalfelnőtt-köre több mint húsz éve létrehozta a Siófoki Élő Kövek Egyesületet, ami mindmáig támogatja a gyermek- és közösségi szolgálatokat. Kiemelem az évi két hittantáborunkat, amit a járványos években is megtartottunk. Hagyományteremtő Márton-napi jótékonysági bálunk mellett a gyülekezeti hálaadó napunk is fontos lélek- és közösségépítő alkalom. Emellett a finn és német testvérkapcsolatainkat is ápoljuk.”
Mit tudhatunk a közösség lélekszámáról? „A 2011-es népszámlálás alkalmával a gyülekezethez tartozó körzetben több mint ezren vallották magukat evangélikusnak. Siófokon ez a szám hatszáz fölött volt. Ugyanakkor egyházfenntartó még a templomépítés időszakában sem volt háromszázötvennél több az egyházközségünkben, ma pedig ez a szám százötven alatt van. Ez nem azt jelenti, hogy ennyien vagyunk, hiszen sokkal többen járnak hozzánk, vesznek részt a gyülekezet életében, vagy tartanak valamilyen jellegű kapcsolatot velünk. Ez a szám azt jelzi, hogy csökkenőben van a gyülekezetet fenntartók, rendszeresen adományozók köre.”
A lelkész megállapítja: „Ez összefüggésben van azzal, hogy egyre idősebb az a »nagy korosztály«, amely kiállt a gyülekezet mellett a nehéz, egyházellenes évtizedekben is. Az ő elköteleződésük szimbóluma, hogy templomunk alapkövét még a rendszerváltás előtt, 1987. augusztus 15-én helyezték el. Ugyanakkor a természetes életközösségi, kapcsolati hálókból fakadó növekedés nálunk is tapasztalható. Nem robbanásszerű ugyan, de mi is megéljük, amit az apostolok, hogy az Úr maga növeli a gyülekezetet a hívőkkel.”
Mire van időnk?
Siófokra és környékére az utóbbi években sokan költöztek. Közülük többen előző lakóhelyükön is jártak gyülekezetbe. Sokan maguk veszik fel a kapcsolatot a közösséggel, de vannak olyan fiatal családosok is, akiket az intézményi hitoktatás által tudtak, tudnak elérni és megszólítani. Mint kiderül, kilenc iskolában és két óvodában is tartanak hitoktatást.
Lampért Gábor beszélgetésünk közben őszintén kitér ennek dilemmájára. Egyrészt tapasztalja, hogy vannak, akiket a gyülekezet máshogy nem tudna elérni, másrészt látja, hogy a kötelező hitoktatás milyen változást hozott a gyülekezeti alkalmakra járó közösséget tekintve: „A kötelező iskolai hitoktatás bevezetését megelőzően kiterjedt kis- és nagygyermekes, ifjúsági és konfirmációs hitoktatás zajlott a gyülekezetben. Látható eredménye az iskolai hitoktatásnak, hogy mára a gyülekezeti ifjúsági csoportokat sokkal nehezebb megszervezni.” A lelkész arról is beszámol, hogy míg a gyülekezeti hitoktatás esetén a szülőket is meg lehetett szólítani, van mód a találkozásra, beszélgetésre, addig az iskolai környezetben ennek lehetősége sokkal korlátozottabb, így a hosszú távú kapcsolatfelvétel, egymás megismerése, a gyülekezetbe való integráció nehézkesebb.
Lampért Gábor egy másik társadalmi problémát is említ: „Realistának is kell lennünk, és észre kell vennünk: az elmúlt időszakban érezhető, hogy a gyermekek és családosok élete olyan szinten be van táblázva a legkülönbözőbb feladatokkal, hogy nagyon nehézzé vált olyan alkalmak szervezése, amelyekre valóban rendszeresen el tudnak jönni, akik egyébként szeretnének. Az időbeosztás nem teszi lehetővé, hogy nagy csoportok alakuljanak ki, mert mindenki elfoglalt. Mi próbálkozunk, családi istentiszteleteket is tartunk, de látjuk, hogy sokan más teendők miatt maradnak el ezektől az alkalmaktól.” Nem jó ezért az érintetteket hibáztatnunk – teszi hozzá a lelkész –, hanem gyülekezetként szükséges megtalálni a válaszokat a korszakunkra jellemző időhiányra, hogy mégis kapcsolatban lehessen maradni a túlzottan elfoglalt testvérekkel is.
Misszióra nyitottan
A gyülekezet temploma a négy égtáj felé nyitott. „Ez a templomépítő Józsa Márton által is megfogalmazott küldetésünknek a jelképe, vagyis a szélrózsa minden irányából érkezők számára nyitott közösség vagyunk. Olyan gyülekezet, ahol Isten igéjét bárki hallgathatja és szeretetközösségben megélheti, aki nyitott az ő szavára” – mondja a lelkész.
Mit tudhatunk a Balaton-parti evangélikus misszióról? – kérdezzük. Azon túl, hogy Siófokon kívül egész évben tartanak istentiszteletet Balatonföldváron, valamint nagy egyházi ünnepekkor Balatonkenesén is, a nyári időszakban több településen, Balatonföldváron, Balatonkenesén, Balatonvilágoson és Zamárdiban is végeznek istentiszteleti szolgálatokat. „Ezt azért tartjuk fontosnak, hogy a nyaralóknak is fel tudjuk kínálni a lelki töltekezés lehetőségét” – fűzi hozzá a lelkész.
A nyaralók között is vannak, akik szoros kapcsolatot ápolnak a gyülekezettel: „Akik az állandó lakóhelyükön szívesen és belső örömtől vezérelve járnak a gyülekezetük istentiszteleteire, azok a mi templomunkat is megtalálják, sőt közülük többen rendszeres gyülekezeti tagjainkká is válnak. Olyannyira, hogy a mi gyülekezetünk egyházfenntartói is lesznek. Vannak, akik itt töltik az egész nyarat, akár fél évet egy évben. Sajátjuknak érzik a gyülekezetüket. Itthon érzik magukat, és mi is így gondolunk rájuk.”
Az az elképzelés, hogy a sokak által ismert templomépület és a település fiatalokat vonzó hatása netán megtöltené ifjakkal a templompadokat, nemigen találkozik a valósággal. „A fiatalok nagyon céltudatosan érkeznek a nyaralásra. Igen ritka, hogy jobbra vagy balra néznek. Be kell azt is vallani, hogy ez az idősebbeknél is megfigyelhető. A nagy stressz, a kikapcsolódás utáni vágy és a kevés szabadidő az egész világon megváltoztatta a szokásokat. Így Siófokra is főként bulizni jönnek, és a legtöbb esetben nem fér bele az idejükbe, hogy a kikapcsolódásukat az istentiszteleti részvétel is teljessé tegye. Az, hogy a városközpontban vagyunk, nem vagyunk elrejtve, hogy jól látható és kulturálisan és turisztikailag is ismert a templomunk, azért jó, mert ha valaki a legcsekélyebb érdeklődést is mutatja, akkor így könnyebben ránk találhat. Sokszor azokkal a fiatalokkal találkozunk, akik már dolgoznak, más gyülekezet közösségéből érkeztek. Vannak, akik kifejezetten azért jönnek, hogy megnézzék a templomot, és részt vegyenek az istentiszteleten. Közülük sokan elmennek Balatonboglárra vagy Kaposvárra, hogy az ottani közösséget is megismerjék.”
Makovecz-hajó
„Az 1990-es években Krisztus siófoki hajójaként beszéltek a templomról, mert külső megjelenésében olyan, mint egy leborított hajótest” – mondja a lelkész Makovecz Imre első templomépületéről. Hogy miként született meg a finnországi Oulu város és a Finn Evangélikus Egyház jelentős támogatásával felépült templom, az olvasható Fabiny Tamásnak a …hogy néki szent házat építs… – Józsa Márton és a siófoki templom című, a Luther Kiadónál megjelent könyvében. Ezenkívül számos kulturális, építészeti és turisztikai témájú cikk és film is készült már az épületről.
A Makovecz Alapítvány állagmegóvó felmérése után nemrégiben jelentős kormányzati támogatással teljeskörűen megújult Isten háza. Az oltár többrétegű jelentést hordoz – fejti ki a lelkész. „Egyrészt utal az Ószövetségből Jákób álmára, hangsúlyozva: »Bizonyára az Úr van ezen a helyen, és én nem tudtam! Nem más ez, mint Isten háza és a menny kapuja.« [1Móz 28,16b.17b] Ugyanakkor a létra tetején megváltónk, Jézus Krisztus áll. A létrafokokat alkotó kis oszlopokból pedig tizenkettő van, megegyezik a tanítványok számával, így egyben utalás a gyülekezetre is.”
Lelki otthon
Lampért Gábor 2002-től lelkésze a Siófoki Evangélikus Egyházközségnek. „Ugyanúgy lelki otthonom a gyülekezet közössége és a templom, mint az egyházközség többi tagjának. A várost megszerettük, a Balaton partján élni nagy ajándék – mondja. – Az elmúlt két évtized alatt sok barátot szereztünk, számos családdal szorosabb kapcsolatba kerültünk.” Hosszabb távon ugyanazon a helyen szolgálni „a gyülekezet életében is ad egy jó értelemben vett stabilitást és állandóságot, valamint nagyon nagy érték, hogy akit megkereszteltem, konfirmáltam, annak esetleg később a házasságára is áldást mondhatok”.
* * *
Az írás eredetileg az Evangélikus Élet magazin 2022. október 9–16-i 87. évfolyam 39–40. számában jelent meg.
Az Evangélikus Élet magazin kapható a Luther Kiadó könyvesboltjában (Budapest VIII., Üllői út 24.), az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címen, vagy digitális formában megvásárolható, illetve előfizethető a kiadó honlapján.
